AkademiaHogyan bébiszitterkedj?ADHD gyermek felügyelete

Hogyan vigyázz ADHD-s gyerekre? Útmutató bébiszittereknek

  2025. július 7.,    6 perc olvasás,
A cikk együttműködésben készült Cseriné D. Bernadett
Összefoglalás:
Ha gyerekekkel dolgozol, különösen neurodivergens gyerekekkel, akkor a te jelenléted, hozzáállásod és tudásod óriási hatással lehet az ő lelki egészségükre és fejlődésükre. 
A szülőknek hatalmas megnyugvás, ha tudják, hogy a bébiszitter érti és érzi, hogyan kell egy ADHD-s gyerekkel bánni. Neked pedig ez nemcsak önbizalmat ad, hiszen általa mélyülhet az önismereted és olyan készségeket szerezhetsz, amelyekből egy életre profitálhatsz: empátia, rugalmasság, kreativitás.

Mi az az ADHD?

Az ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egy neurofejlődési rendellenesség, ami már gyermekkorban megmutatkozik, és befolyásolja a figyelmet, az impulzuskontrollt, valamint a mozgásigényt. Ez azt jelenti, hogy az érintett gyerekeknek sokkal nehezebb koncentrálniuk, megállniuk egy helyben, vagy visszafogniuk magukat, ha hirtelen késztetést éreznek valamire. 
Fontos tudnod, hogy az ADHD nem egy rossz szokás, és nem is valami olyasmi, amiből egyszerűen ki lehet nőni. A megfelelő támogatással és megértéssel azonban nagyon is jól kezelheted a felmerülő helyzeteket a gyermekfelügyelet alatt.

Sokan még ma is tévhitek alapján ítélik meg az ADHD-s gyerekeket. Gyakran hallani olyan mondatokat, hogy

  • „Csak rossz és neveletlen.”
  • „Direkt csinálja, hogy bosszantson.”
  • „Ez biztos a szülők hibája, mert nem nevelik rendesen.”
Ezek a kijelentések azonkívül, hogy tévesek, rendkívül károsak is. Egy ADHD-s gyerek nem direkt viselkedik így, egyszerűen csak másképp működik. Az agyának bizonyos területei (például a figyelmi és szabályozási központok) eltérően fejlődnek.

Amit mi impulzívnak, lobbanékonynak vagy szétszórtnak látunk, az neki (és családnak, szülőknek) napi küzdelem,
és gyakran az a saját megélése magáról, hogy valami nem stimmel, csak nem tudja, hogyan kezelje. 

Milyen tünetei vannak az ADHD-nak?

A tünetek jellemzően három fő területbe összpontosulnak: figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás. Ezek nem mindig különülnek el élesen, gyakran átfedik egymást, és egy gyereknél többféle tünet is jelentkezhet egyszerre. 
  1. Figyelemzavar: Például ha rajzolás közben hirtelen feláll, mert meghallott valami zajt, és nem tér vissza a feladathoz, vagy csak nagy nehézségek árán.
  2. Hiperaktivitás: Például ha filmnézés közben is pattog a kanapén, felugrál, futkározik, vagy állandóan mocorog, akkor is, ha mindenki más nyugodtan ül.
  3. Impulzivitás: Például ha meseolvasás közben hirtelen közbeszól, kérdez, nem várja meg a megfelelő pillanatot.

Milyen nehézségekkel találkozhatsz bébiszitterként?

Ha még csak most kezdenél bele a gyermekfelügyeletbe és nincs túl sok tapasztalatod, a felügyelet alatt kiszámíthatatlannak érezhetsz bizonyos szituációkat. Az egyik percben még minden rendben van, a másikban pedig az ellenkezője: a sírás, kiabálás, nyughatatlanság. 
A legfontosabb dolog, amit ilyenkor tehetsz, az az, hogy megfigyelsz és megértesz. Nem kell azonnal megoldanod mindent, de ha tudod, mire érdemes figyelni, az sokat segít abban, hogy jól reagálj.

  • Hangulatváltozások: Az egyik pillanatban még boldogan játszik, a másikban sír vagy kiabál, mert vesztett a Ki nevet a végén-ben.
  • Nehezen követ szabályokat vagy rutint: Például fogmosásnál nem figyel, elkalandozik, vagy alkudozásba kezd.
  • Frusztráció és dühkitörések: Ha például egy LEGO-torony összedől, kiabálhat, sírhat, akár földhöz is vághatja a játékot.
Tudtad?
Egy 2024-es tanulmány szerint az ADHD-s gyerekeknél jelentősen gyakoribbak a dühkitörések, mint tipikusan fejlődő társaiknál. A kutatás kimutatta, hogy az érzelmi szabályozás zavara teljes mértékben közvetíti az impulzuskontroll nehézségei és az agresszív viselkedés (dühkitörés) közötti kapcsolatot. 

Egy 2025-ös metaanalízis szerint pedig a mindfulness-alapú terápiák, valamint a szervezési és problémamegoldó stratégiák hatékonynak bizonyultak az ADHD tüneteinek, köztük a dühkitöréseket javításában. 
  • Folyamatos mozgásigény és figyelemkeresés: Főzés közben felmászik a kanapéra, kérdésekkel bombáz, futkos körülötted.
  • Evés és alvás nehézségei: Vacsoránál pár falat után feláll, beszél, nem eszik meg bizonyos ételeket. Lefekvéskor halogat, még egy mesét kér, nehezen nyugszik le.
Cseriné D. Bernadett
ADHD Magyarország
Egy ADHD-val élő gyermek mellett a legfontosabb, hogy a bébiszitter és a gyermek között valódi bizalom épüljön ki, olyan bizalom, ami őszinteségen alapul. Egy neurodivergens gyermek átlát a szavakon, a külsőségeken, és pontosan érzi, ha valamit csak megjátszunk. Nincs is rá szükség: előtte nyugodtan lehetünk esendők, sérülékenyek, hiszen a gyerekek ebből tanulják meg, hogy hibázni lehet, és ettől lesz színes és igaz az élet.

Praktikus tippek a mindennapokra

Ahhoz, hogy gördülékenyen menjen a közös időtök, sokat segíthet, ha van egy eszköztárad a helyzetek kezelésére. Már néhány egyszerű, jól megválasztott módszer biztonságot tud adni a gyermeknek, valamint neked is segít abban, hogy magabiztosabb és nyugodtabb lehess. 

Használj rövid, egyértelmű utasításokat

Az ADHD-s gyerekeknek nehéz lehet követni a hosszú, körülírt kéréseket, különösen, ha azok több lépésből állnak, vagy túl finoman vannak megfogalmazva. A világos, lényegre törő mondatok segítenek abban, hogy könnyebben megértsék, mit vársz tőlük.

Ne mondd: „Nem mennél el fogat mosni, hogy lassan készülődni tudjunk a lefekvéshez?”
Mondd inkább: „Kérlek, most menj fogat mosni.”

Használj vizuális segítséget

Egy egyszerű rajzos napirend vagy képekkel kiegészített tábla abban segít, hogy a gyerek előre lássa, mi fog történni. Ez csökkentheti a szorongását és az ellenállást az új helyzetekkel szemben.

Ne mondd: „De hát mondtam, hogy most vacsora van, miért nem figyelsz?”
Mondd inkább: „Nézd, itt a rajzon most vacsora következik.”

Figyelmeztesd előre a váltásokra

A hirtelen megszakított tevékenységek, például amikor a játékot váratlanul abba kell hagyni, könnyen vezethetnek dühhöz vagy síráshoz. Ha előre szólsz, az segíthet neki felkészülni lelkileg a váltásra.

Ne mondd: „Most rögtön pakolj el, indulunk!”
Mondd inkább: „Még 5 perc van játékra, aztán indulunk.”

Dicsérd meg a törekvést

Ne csak akkor dicsérd meg, ha valamiben látható sikert ért el, hanem akkor is, ha láthatóan próbálkozik. Ha ilyenkor visszajelzel neki, az önbizalmat ad, és megerősíti abban, hogy érdemes próbálkozni.

Ne mondd: „Ügyes voltál, mert megnyerted a játékot!”
Mondd inkább: „Láttam, hogy végig figyeltél és kitartó voltál. Nagyon büszke vagyok rád!”
Fontos, hogy a pozitív megerősítés következetes legyen, és ne legyen túlzásba víve – az a cél, hogy valóban motiváljon.

Mit ne tegyél bébiszitterként?

Bármennyire is felkészült vagy, lesznek olyan helyzetek, amikor úgy érzed, elfogy a türelmed. Van, hogy hisztiznek, van hogy több gyermek felügyeleténél kialakul egy terstvérek közötti konfliktus, amit kezelned kell. A nehéz érzések teljesen emberiek. De épp ezekben a pillanatokban különösen fontos, hogyan reagálsz, mert a gyerek abból tanul, amit lát, és leginkább abból érzi, hogy biztonságban van-e.
Kerüld el, hogy dühből vagy frusztrációból büntetsz. Ha valami kiborít, inkább lélegezz mélyet, és számolj el magadban háromig, mielőtt reagálsz. A gyerek viselkedése nem ellened irányul, még ha úgy is tűnik.
Tipp a Bébicsősz.hu-tól
Legyen mindig a közelben egy-egy megnyugtató eszközöd, például egy stresszlabda, halk zene, vagy egy puha párnákkal kialakított sarok, ahol el tud kicsit csendesedni. 
Amikor a gyerek sír, kiabál vagy dühös, az nem ellened szól, hanem a saját belső feszültségeit próbálja levezetni. Nehéz, de próbálj kívül maradni érzelmileg. Legyen az a célod, hogy megértsd, mi áll a viselkedése mögött, és abban próbáld segíteni őt, hogy jobban tudjon kapcsolódni a saját érzelmi világhoz, az ő tempójában.
Cseriné D. Bernadett
ADHD Magyarország
Egy jó bébiszitter figyel arra is, hogyan adhat szeretetet úgy, hogy az a gyereknek valóban jó legyen: szenzorosság esetén például nem mindegy, hogy kér-e, fogadja e az ölelést, szereti-e a testkontaktust, vagy inkább a hang, a közelség, egy mosoly nyugtatja meg. Érdemes már az elején közösen felfedezni, mi az ő szeretetnyelve.

A szülőknek pedig érdemes figyelni a gyermek visszajelzéseire: akkor lesz valódi a közös munka, ha a gyerek és a szülő is biztonságban érzi magát, és mindketten érzik, hogy a bébiszitter jelenléte feltétel nélküli elfogadáson alapul.
Ha valami szokatlant tapasztalsz, amit nehéz kezelni, mindenképp beszélj róla a szülőkkel. Emellett fontos, hogy önmagadra is figyelj. Az önreflexió, vagyis hogy átgondold, te hogyan reagáltál, mit éreztél, mit csinálnál másképp, elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos, elfogadó és támogató közeget tudj biztosítani a gyerek számára.

Bébiszitterként te is folyamatosan tanulsz, és ez teljesen rendben van. Ha van rá lehetőséged, vegyél részt képzéseken, nézz utána a témának és szerezz információt hiteles forrásból. 

A tudás hozzásegít ahhoz, hogy kitűnj a bébiszitterek közül, valamint ahhoz hogy könnyebben tudj igazán jelen lenni a felügyelet alatt. És ez az, amit a gyerekek a leginkább megéreznek, nem igaz?